A Matehetsz mint a Nemzeti Tehetség Program civil oldali ernyőszervezete 2025 tavaszán készítette el első ütemezési javaslatát a program 2028 utáni folytatása érdekében. A jelenleg megvalósuló, 20 évre tervezett programot 2008-ban széles politikai konszenzussal fogadta el az országgyűlés, és kijelenthető, hogy az eltelt években a civil oldal képviselte a kormányokon átívelő folyamatosságot. Azt gondoljuk, hogy az új időszakot szakmai műhelymunkák, hatásvizsgálatok kell megelőzzék, valamint új oktatási kihívások megfogalmazása és ezekhez illeszkedő programtervek megfogalmazása. Ennek érdekében indítjuk el cikksorozatunkat, amelynek keretében tehetségsegítésben érintett szakemberek fejtik ki gondolataikat. Elsőként Bajor Péter írását közöljük.
Mi történt eddig a Nemzeti Tehetség Programban?
Az utóbbi évtizedek fejleményeit a tehetségsegítés terén az Európai Tehetségsegítő Tanács (ECHA) megalakulása indította el. A magyarországi szakemberek hamar csatlakoztak a kezdeményezéshez: az „ECHA-Hungary” szekciót létrehozó egyetemi oktatók, kutatók, pedagógusok 1989-ben Gefferth Éva vezetésével Szegeden megalakították a hazai tehetségsegítés tudományos és gyakorlati szervezetét, a Magyar Tehetséggondozó Társaságot (MTT). A magyar tudományos és oktatási hagyományokra alapozva új, modern felfogású kutatói és gyakorlati műhelyek jöttek létre, amelyek több tudományterületet is érintve megtermékenyítő pezsgést okoztak a tehetségazonosítás, -fejlesztés, -segítés terén. A Magyar Tehetséggondozó Társaság létrejötte és működése a szakemberek, kutatások, egyetemi háttérmunka és pedagógus-továbbképzések, valamint a nemzetközi kapcsolatok kialakítása terén alapvető szakmai hátteret adtak a Nemzeti Tehetség Programhoz.
Az 1990-es évek élénkülő kutatói munkája nyomán több iskolában a tehetségfejlesztés gyakorlati modelljei, kísérleti programjai is elindultak, speciális, komplex tehetségprogramokkal, kutatásokkal, mérésekkel.
Pokorni Zoltán oktatási miniszter ösztönzésére és támogatásával 2000-ben elindult az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP). A Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnökének, Dr. Polonkai Máriának szakmai koncepcióját követve először indulhatott nagy volumenben, komplex szemléletű tehetségsegítés szerte az országban, a közoktatás keretében, hátrányos helyzetű tanulókat is nagy számban bevonva.
Az AJTP kiváló gyakorlatának tapasztalatára alapozva, valamint a 2006-ban megalakult Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (és a Matehetsz) tagszervezeteinek, szakembereinek ösztönzésére, széles politikai konszenzussal 2008-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Programot.
A társadalmi egyetértés és a megfogalmazott szakmai szempontok alapján megszületett a 78/2008. (VI. 13.) Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program céljáról, majd ezt követően december 4-én a 126/2008. (XII. 4.) Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről. A határozat kimondja, hogy „a tehetségek segítése nemzeti ügy”, rögzíti a széles körű társadalmi összefogás szükségességét, valamint a tehetségsegítés modern, komplex szemléletét tükröző alapelveket. A következő évben megszületett két további döntés is a program érdekében: a 152/2009. (VII. 23.) Kormányrendelet a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról, valamint az 1119/2009. (VII. 23.) Kormányhatározat a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásáról és működéséről.
A program tehát egy tehetségbarát társadalom kialakítását tűzte célul, ennek érdekében átfogó társadalmi összefogást sürgetett.
A Nemzeti Tehetség Program feladatainak javára felajánlott állampolgári adóegyszázalékokra alapozva 2010-től működhetett az NTP-pályázatok rendszere, az évente többször ülésező Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum döntései szerint. Ezekkel párhuzamosan valósult meg 2009 és 2022 között három EU-s támogatású kiemelt projekt (Magyar Géniusz Program, Tehetséghidak Program, Tehetségek Magyarországa Program), amelyekben a Matehetsz meghatározó szerepet vállalhatott.
Kép: 2011 tavasza, magyar EU-elnökségi konferencia a tehetséggondozásról; Csermely Péter professzor bemutatja az első 450 Kárpát-medencei Tehetségpontot.
A 2008 és 2025 között teljesített indikátorszámok és a mintaprojektek eredményei mellett az elmúlt évek komoly eredményének tekinthető, hogy az oktatás szakmai szektoraiban, valamint a társadalom széles köreiben jelentős szakmai elfogadás és bizalom alakult ki a tehetségsegítéssel kapcsolatosan. A tehetségfejlesztő programok nagy számban beépültek az intézményi alapműködésbe (óvodák, iskolák, felsőoktatás). Ezzel együtt a tehetségsegítést zászlajukra tűző, nem oktatási, hanem támogató szervezetek és programok száma is gyarapodott.
Fénykép: a Nemzeti Tehetség Program számadatai
Ami tehát 2026-ban a rendelkezésünkre áll:
• Szakmai muníció és szakemberek, a tehetséggondozás korszerű szempontrendszerei.
• Köznevelési beágyazottság, egyenetlenül, az elmúlt évek projektjei nyomán.
• Pedagógusképzés és az ingyenes továbbképzések rendszere.
• Szülői, társadalmi bizalom.
• Kárpát-medencei tehetséghálózatok.
• Nemzetközi szakmai kapcsolatok, a magyar szakmai közösség elismertsége.
• Anyagi erőforrások az alapfinanszírozásban és külső programokból egyaránt.
• A Matehetsz szakmai eredményei, tapasztalatai, Kárpát-medencei tehetséghálózata, szakértői kapcsolatrendszere.
• Az NTP pályázati rendszer és más (települési, vállalati, civil stb.) pályázati rendszerek.
Merre tovább Nemzeti Tehetség Program? Mi lehet a célunk a következő években?
Lényeges irányok lehetnének a következők:
• A szakmai muníció (hatásvizsgálatok, kutatások, hazai és nemzetközi megoldások tanulmányozása stb.) erősítése és szakemberek számának növelése!
• Szélesebb köznevelési beágyazottság: intézményi igények szerinti tehetségfejlesztő programok az alapműködésben, fenntartói finanszírozással, intézményigazgatói szakmai vezetéssel.
• Személyiségtámogatás és lelki egészség előtérbe helyezése – az óvodákban, iskolákban és a szakképzésben is! A jelenleginél jóval több óvodai és iskolapszichológus, mentálhigiénés szakember, szociális munkás, védőnő (és más szakember) státusz! Egész intézményt átfogó, lelki egészséget erősítő programok bevezetése.
• Pedagógusképzés és pedagógus-továbbképzés további tartalmi és tematikus korszerűsítése. Az ingyenes továbbképzések volumenének bővítése a civil szakmai szervezetek számára!
• Szülői képzési programok az óvodai-iskolai működéssel párhuzamosan!
Mik lehetnének a konkrét teendőink a következő években?
• A szakmai koordináció érdekében országos szinten összefogni a tehetségsegítés szereplőivel: köznevelés, köznevelés fenntartói, szakképzés, felsőoktatás, civil szakmai szervezetek, szülői egyesületek, kormányzati háttérintézmények.
• Állami és civil szereplők szakmai egyeztetésének, munkamegosztásának új kereteit kialakítani. A tehetséggondozás érdekében rendszeres szakmai egyeztetések megszervezése: közös, alapvető szempontok megfogalmazása, tisztázása (pl. személyiségtámogatás aránya; versenyek szerepe stb.).
• Köznevelési alapműködési beágyazottság erősítése! (Óvodai és iskolai fejlesztő programok, plusz óraszámok, forráskeretek.)
• A felsőoktatási tehetséggondozás számára technikai és tartalmi ajánlások megfogalmazása.
• Az oktatási alapműködéseken kívüli programok és civil tevékenységek részére a korábbiakhoz képest jelentősebb anyagi források biztosítása!
• Széleskörű szakmai konzultáció és műhelysorozat szervezése a Nemzeti Tehetség Program 2028. utáni folytatásáról. Országgyűlési határozat előkészítése.
(A szöveg a Tehetség újságban 2025-ben megjelent azonos című írás szerkesztett változata.)
